Egyrészről egy magánbeszélgetés részlete került kiposztolásra, hogy példát statuáljanak velem, ami egyrészt hízelgő, mert miylen okos vagyok már, hogy tőlem idézgetnek *.* másfelől, még jó, hogy név nélkül tette ki, mert így, kiragadva a szövegkörnyezetből, annyira nyalósnak tűnik a szöveg, mintha csontig leszopogattam volna -.-"

Aztán van ugye a sulis fész csoport, ahova folyamatosan töltöm fel a jegyzeteket, mert vannak, akik nem tudnka ott lenni valamelyik órán, a tempó pedig egyre feszítettebb, nem lehet csak úgy lemaradni. Erre ma megkaptam, hogy nem érti, mit kell úgy szorgoskodni, ez már szinte idegesítő, és am is, jó, hogy valakinek ennyi szabadideje van... Jam, teli vagyok vele, nem tudom magam hova tenni, de komoly, jobb dolgom sincs. Nem is akadnék am fenn, ha nem pont az ilyenek lennének az elsők, akik majd annak idején, vizsga előtt, az elsők között fogják letölteni azokat a jegyzeteket, amikhez egy sort sem tettek hozzá. De egészségére. Igazából most, hogy kiírhattam, el tudom engedni, ő meg had morcongjon ^^

Am is, túléltem a hetem legnehezebbnek ígérkező napját, innentől már csak jobb lehet, bár a nap süt *vámpírénje borzong*, "de az élet szééééép, s a lemezgyárat felhííívtam..." *dúdol*

Mizu veletek, Nép?