Egy FTP hozzáféréssel vacakolok vagy egy hete, valamiért nem akar létrejönni a kapcsolat. Mondjuk időm sem volt sok.

Kedden kiderült, hogy felmond a munkatársam, már csak jövőhét szerdáig marad, utána go America. Megint egyedül leszek a részlegemen. Jóban voltunk, bár nem az a fajta, mindent megosztunk, örökbarátság módon, de mégis olyan érzés ez most, mintha meghalt volna. Eddig ott volt, beszélt, eljött kajáért, kávéztunk a szünetekben, aztán egyszer csak nem lesz ott. Soha többet. Ahogy a legtöbb ilyen kapcsolat, úgy ez is úgy fog végetérni, hogy néhány napig, hétig, hónapig még jelentkezik, aztán lassan eltemet minket a múlt.

Letisztáztam magamban érzéseket és nem lett jobb. Csak átcsoportosult. Kényszerpálya. Nem tudok másképp érezni emberekkel, dolgokkal, helyzetekkel kapcsolatban, akkor sem, ha nem logikus. Csak az idő maradt, jó szokás szerint.

Szombaton elvittem a gyereket játszóházba, egy órát tombolhatott odabenn, aztán mozi (Végre Otthon! 3D), ami jó volt, nem csúcsszuper, de egyszer nézhető. Odavolt benne a cicáért, de a filmes menühöz járó figurák között nem volt, így szereztünk hűtőmágnest, amin rajta van. Meg kapott Angry Birdsös lufit és zsebkendőket is. Fagyit cukorral, eperrel, rolnival. Miért büntessem én is, hamár az iskola amúgy sem tudja elviselni? Végtére is, semmi égbekiáltót nem tesz, ha mégis, persze nem dícsérem meg, de nem veszek részt abban sem, hogy tönkrevágjam a gyerekkorát. Oké, oké, nem esünk a paci túloldalára, de kellenek az élmények, a pozitív emlékeke, az együtt töltött idő. Jövőhéten lehet eljutunk minigolfozni, találtam pályát a környéken...

Megvolt a csoportfotózás melóhelyen, még nem láttam a képeket, de jól gondoltam, majd a júniusi családi naphoz kellenek, promotálni, hogy "minden szipi-szuper" a'la Lego Movie.

Átmentem, és majd háromnegyed év után végre sikerült pólót szerezni a méretemben, így lecseréltem a régieket. Egy rajtam volt az ötből, így azt "elfelejtettem" leadni, de sebaj, jól jön az ilyesmi, elég retkes tud lenni a munkaterületem, ezért is igényelhettem plusz két nadrágot. Kétszer tettem meg az utat amúgy is, mert direkt rákérdeztem, hogy egész nap vannak, erre kiderült, csak 5-től 7-ig cserélnek pólót, szóval másnap tettem még egy kiruccanást.

Viszont a váltónk meglehetősen normális volt egész héten. Nem tudjuk mire vélni a pálfordulást, szóval kivárunk. De tényleg furcsa, hogy mostanában majdnem mindig ott van, amikor váltani kell, és nem anyázik miatta folyton. Sőt! Hajlandó egyenesen kommunikálni, nem csak üzenget. Ráadásul kedden talán, de fogót adott a kezembe!! Eddig hozzá nem nyúlhattam, nehogy elrontsam -.-"

A jogsi elméleti részében pedig túljutottam az első részvizsgán. Úgy gondolom, kicsivel több időt kéne bele fektetnem, majd próbálok figyelni rá a továbbiakban. Szeretném záros határidőn belül letudni, meg haladni vele.

Megyek lufit fújni.

hangulat: