Az előző bejegyzés folytatása...

A szülés (csak semmi naturalizmus) és végre otthon, a SZOBÁMBAN!!

2008.01.11. (Péntek)

Asszem kicsit elfáradtam. Ma non-stop 13 órát aludtam végig... Ilyen is rég volt már. Egyébként tudjátok mitől lesz egy vámpír igazán rosszul? Ha a saját vérét látja. Ugyanis reggel eleredt az orrom vére és nem igazán akaródzott elállni neki.

Ma még nem történt semmi, leszámítva, hogy valószínűleg kicsit csúszni fog a beköltözésem a szobámba. Miért is lenne egyszerű?!

Ma jó napom van, leszámítva, hogy nem. De elvileg ma találtam egy testvért, és egy unokaöcsit, ami mondjuk ki, közel 20 év után igencsak meglepő! Így hirtelen nem is tudok mit kezdeni a dologgal. Majd. Alakul.

2008.01.12. (Szombat)

Hihetetlen, de azt kell mondanom, hogy ma nagyjából "minden" elkészült.  Teljesen agyament. Fel vannak porsziválva a szőnyegek és ki vannak takarítva a bútorok többé kevésbé, úgyis mint; kanapé, fotelek. Ha holnapra hajlandóak megszáradni, akkor berendezhető az egész szoba!! Hihetetlen!!

Egyébként a takarítás naon vicces volt, mert egy fontos alkatrész mikor törjön el?!  Murphy-törvény... Ennek ellenére megoldottuk, mert hisz "Nem tart vissza semmi/csak bátornak kell lenni/hogy elérhessem célomat..." (Tékozló fiú, musical) Jah, és, hogy a mai nap ne múlhasson el "apró" problémák nélkül, ezért most, mikor estidőben békésen adagolom a mai HemoBlogint, fogja magát és kiég az égő. Ez égő. Így most igyexem arra emlékezni, hogy vahj melyik betű ugyan hol található?

Jaj, a kedvencemet majdnem ki is hagytam!!  Szenvedek itt össze-vissza, hogy valahogy kinézzen ez az oldal, megszerkezgetem, ide teszem, oda teszem, majd bármily meglepő elmentem. Asziszitek ugyan olyan lesz?  Naivak!  Én már tudom, hogy minden egyes bejegyzésnél káromkodhatok, ill korrigálhatok egy jóízűt...

2008.01.13. (Vasárnap)

A mai nap oly csodás!! BEKÖLTÖZTEM A SZOBÁMBA!!! Vagy legalábbis részben... Most akkora kupi van itt, hogy valami hihetetelen és nem van időm összerakni, mert ugye holnap, azaz lassan inkább ma (23:47) befexem a kórhiba. Pont most!  De legalább az vigasztal, hogy lesz hova hazatérni!!

2008.01.14. (Hétfő)

00:02 Ma megyek be a kórházba...

2008.01.15-29.

Nos, végre van egy kis időm erre is.  Kár, h hamarébb nem jutottam ide, mert így nem biztos, h minden eszembe fog jutni, ugyanis az utóbbi időben, vámpírlét ide, vámpírlét oda, de mintha kicsit aluszékonyabb lennék...

Így az elején leszögezném, h a kórház baromi unalmas. Szörnyen!! Asztem sosem élem túl!! Totális punnyadás hatványozva!! Na meg a kaja. Valami oknál fogva, azt hitték, h az nekünk jó, ha minden vacsira kapunk egy kockasajtot. A slusszpoén mégis az, h 1 sajt/2 zsemle, ugyanez a felvágottal.  De néha jó volt, mert kaptunk túró rudit!

Hogy a fölösleges rizsát a szegényeknek adhassam, rátérek a lényegre. Mégse. Azt még el kell mesélnem, h szerdán este leballagtunk Doktor House-t nézni (az egyik kismama, aki már egy hete túlhordta a picit, elsütötte, h szivesebben nézné már Doktor Bakót /az orvosát/) Mivel még nem vacsoráltam, vittem magammal a  Jó Öreg kockasajtot és zsemléket. Épp "jóízűt" harapok, hát az a szerencsétlen beteg nem akkor áll neki vért köpni....!!!!

Pénteken gyomorgörccsel ébredtem, ami már meg sem lepett, mert elötte nap is amiatt nem vacsoráltam semmit.  Péntek van. Azon poénkodtam a többieknek, h vagy ma megszületünk, vagy egy hétig itt élvezem még a vendégszeretetet és a kitűnő kaját.  Ugyanis volt ott olyan akit csak megfigyelésre fogtak benn és mentek volna haza de nem engedték őket, engem meg mindig "ki akartak vágni" mondván, hogy korán van még. Én meg úgy voltam vele, h mi van, ha mégis elszámoltak egy hetet... Ráadásul, mint említém, vagy most, vagy jövő hét Péntek. Akkor meg nem mindegy?!  Szóval délelőtt felküldtek a 4.-re (szülőszoba) NST-re, mert csak ott volt hely. Jó duma. Belém meg verték az ideget. Szóval reggelire most nem sajt volt, hanem NST. Egyre jobb. Ott szenvedelgettem több, mint egy órát, majd leakasztottak a gépről és visszaküldek az 1.-re, hogy adjam le a papírokat. Je. Még feltúrtam az orvosomat, akit sosem lehet megtalálni és mindig késik (úgy voltam vele, h csak a szülést ne késse le), aki közölte, h indíts vissza. Pakoljak, aztán menjek föl melegedni, mondván az úgyis fölfele száll.  Odafenn adatfelvétel meg vizsgálat és némi csodálkozás, h kétujjnyira ki vok tágulva, oszt nem éreztem semmit.

No, megoldották, h ez se tartson sokáig. Mármint, h ne legyek már olyan vígan, mert mégiscsak szülünk. Kicsit felnyomattak oxitocinnal, azt aggyá neki!!!  Nem túl kellemes nulla fájásról 80%-osra ugrani...  Nos, magát a szülést had ne részletezzem. A filozófusok szerint a születés az élet csodája és gyönyörű. Nem túl gyakran szülhetett a T. filozófus (lévén a legtöbb férfi). Szóval erről annyit, h a fogalom maga szép, de a nyers valóság...  A lényeg, h csak túllettünk rajta,  szépek vagyunk és okosak,  remélem szerénységben is rámütöttünk. Egyébként, miután megszületik a gyerek, rögtön az anya mellkasára teszik egy rövid időre. Ez amilyen hátborzongatónak hallatszik így "józanul", annnyira megnyugtató tud lenni akkor. Utána elviszik, megmosdatják, megvizsgálják és visszahozzák arra a 2 órára, amíg fenntartanak megfigyelésen. Oda bejöhetnek a látogatók is, csak néha vágják ki őket, amikor ellenőrzik, h mi van a takaród alatt. Végül, jobb esetbe, ha van hely, akkor leraknak a 3.-ra, ha nincs szerencséd, mint nekem, akkor a 2.-ra, ahol az egyébb nőgyógyászati betegek vannak. Nah, ez a kicsit hátborzongató!!

2008.01.30-02.01.

Arra a megállapításra jutottam,h az előző bekezdést csak akkor fogom tudni befejezni, ha párhuzamosan írom a frissel, ugyanis nincs annyi összefüggő időm, h minden sirámomat egyszerre lepötyöghessem.

Az utóbbi 2 és fél napban nem történt naon semmi, leszámítva, h szerdán irdatlan rossz napunk volt. Naon hisztisre sikeredtünk.  De azóta a Nagyi jó kis köményteája mindent megold!!  Kivétel a kupleráj kérdését a szobámban, de legalább most már az sem menthetetlen. Valamit csak haladok vele. Bár leülni még nem, de már el lehet jutni a kanapéig...  Na majd most! Ha apuci hazaér nekiesek... mármint a szobának...