Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
[104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
Milyen érdekes ez a köny! És még százával van ilyen! Gondolta, ahogy feltekintett a hatalmas polcra,és annak tartalmára. Abban a pillanatban megfagyott. Érzékelte, hogy a huzat nagyobb, mint eddig volt. Óvatlanul belefeledkezett az olvasásba. Tudta hogy itt ma nem lesz gond, hiszen akkor nem állt volna a háta mögé várakozó állásban, egymásik vámpír. Mindössze meglepte. Hangos puffanással összecsapta a kezében a könyvet, majd a hejére tette. Még mindíg nem forult meg, inkább tett egy kört, az egyik közeli karosszék körül, szép lassú, óvatos mozgással, és csak utána nézett a látogatója szemébe. Megeresztett egy amolyan vápíros szexi bájmosolyt, amitől az ember férfiak elolvadnak ugyan, de a vámpírok mind szép lények, és mind a testbeszéd csodálatos tudásának birtokában vannak, így ez a házigazda felé talán inkább egy viccelődés, sem mint udvarlás. Vegye aminek akarja...
-Nagyon szép ez a lakosztály. -mondta Evariszt, immár komoly arccal.
|
//D toronyból érkezik//
Csöndesen lép be, hiszen nem tudhatja mire számíthat. Persze nem túl valószínű, hogy megtámadnák a saját Kastélyában, a vámpírok annál túlontúl önérzetes lények, hogy ne figyelmeztessenek előre. Vagy inkább élvezik a vad menekülésre tett kísérleteit, a hajszát... de ezt úgy sem fogja bevallani soha, egyikük sem. Mindenesetre botorság lenne erre bíznia magát, mert a szél messze szórja sokak hanvát, akik nem voltak elég körültekintőek.
A nő háttal áll neki, ami vagy hatalmas magabiztosságot feltételez, vagy amatőr hibát. Viszont a válla laza, kezében könyvet tart, és hnagtalanul olvas, nem tűnik támadó szándékúnak. Szép vonalú a háta, a nyaka is kecses, tipikus formája a könyvbéli vérszívóknak, talán pont róla, vagy valamelyik exibicionistább rokonáról mintázták meg a hősszerelmes vámpírokat.
Nem szólal meg egyelőre, várakozó álláspontra helyezkedik inkább, miközben szemével végigsöpri a helységet, és megelégedetten bólint egy picit végül, nyugtázva a berendezés pazarságát.
Várja, hogy a másik észrevegye.
|
Ahogy belépett a lakosztályába, meglepődve vette tudomásúl, hogy hatalmasabb, mint gondolta. Mindíg is irigységgel gondolt azokra a vámpírokra, akik vagyonnal rendlkzdtek. Neki nem volt semmije. Persze lehetett volna, hiszen sokan logikusnak gondolják, hogy 500 év alatt csak össze tud a vámpír spórolni egy vagyont! De az ő élete nem úgy alakult. Ha lehet a vámpír létre élet szóval gondolni...
Ő csak egy szegény parasztember gyermeke volt, így nem volt mit örökölnie. Vendéglátójáról azonban sokmindent elárúl ez a pompa. Bár gyanakvással töltötte el a gondolat, hogy egy ismeretlen vámpír területére lépett, aki mindezt önszántából felajánlotta. Felmerül a kérdés, vajon mi célja van ezzel a vendéglátósdival? Vajon szórakozásra vágyik a magány után? Vagy netán élelem gyanánt gyűjt vendégeket? Utóbbi gondolat miatt érezte úgy, hogy nem passzol itt az ő jelenléte. De neki hosszú idő után elege lett a portyázásaból, az egyedüllétből, így kapott az alkalmon, mikor meghalotta a kastély kiadó lakosztályainak hírét. Kellemes gondolat volt, hogy végre van ágya! Szándékosan úgy választott lakosztályt, hogy sok-sok könyv vegye körül. Egyetlen szenvedélye ami megmaradt az emberi életéből, az olvasás volt. Örümmel tekintett körbe a hűvös, de tágas kastélyszobában, ami plafontól padlóig könyvekkel volt tele. Itt el lesz egy darabig!
Megforgatott egy könyvet a kezében, megszaglászta, mosolyogva pörgette a lapjat, majd felütötte valahol, és csak úgy állva a polc előtt, nekikezdett az olvasásnak.
|
név: Evariszt Clode
faj: vámpír
neme: nő
kora: 500
speciális képességek: hangtalanul közlekedik mint egy árny
ismertető: nyugodt és bölcs természetű vámpír lennék, aki elvből nem iszik embervért, immár 200éve. Mindazon által nem árt figyelni rám, mert sosem lehet tudni, mikor esem vissza. "Forró" helyzetekben nehezebben tartom vissza a vérszomjam, ami az udvarlók számára veszélyes is lehet, éppen ezért magányosan élek. Félhosszú mogyoróbarna hajamról lehet felismerni, szexi rövid szoknyáimról, és tűsarkú nélkül engem maximum mezitláb látsz! :) Egy másik klán tagja vagyok! A francia paraszti sorból származtam, mielőtt vámpír lettem.
Lakosztálya:

név: Yasmin Blue
faj: ember
neme: nő
kora: 21
speciális képességek: harapás, tetoválás, piercing és kávé függő; fegyver buzi
ismertető: Barna szemű, fekete hajú, gödröcskés arcú, amikor mosolyog. Cinikus, szarkasztikus és sokszor káromkodik. Energikus, hűséges típus. Igazi vagány csaj nagy szívvel és még nagyobb szájjal.
Öt éves volt, amikor árva lett egy tűzbalesetben. Sokáig ő maga sem tudta, miért ő volt az egyetlen túlélő, de álmaiban egy gyönyörű barna hajú, zöld szemű nő mentette ki, aki miután kihozta a házból egyszerűen magára hagyta. Később azonban rájött, hogy ezek valójában az emlékei. Ekkor (15 évesen) elszökött az árvaházból, hogy felkutassa megmentőjét és végre feltegye neki a nagy kérdést: "Miért egyedül őt mentette ki?"
A keresgélés folyamán még Las Vegast is megjárta, ahol megtanulta, az élet bizony hatalmas kincs és bármit használhat azért, hogy megvédje magát. Első barátja unszolására vette meg első pisztolyát, és tanulta meg használni is. Már ekkor sejtette, hogy a pisztoly marad, de a pasik távoznak az életéből, hiszen nincs is szebb, mint a csodálatos női idomok. Egy szórakozóhelyen megtalálta mindkét szenvedélyét: a veszélyt és a nőket. Egy vámpírnő csábította el, akit csak igen nehezen hagyott magára (főleg az addigra kialakult harapásfüggősége miatt), de végül úgy döntött, a legfontosabb, hogy megtalálja azt a nőt, aki megmentette az életét.
Lakosztálya: ((úgy értelmeztem, egyelőre, hogy ugyanabba a szobába költözöl, de ha lesz benne saját zugod, akkor szeretnék kérni egy képet a szoba belsejéből))
|
[104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|