Én mindenesetre remekül szórakoztam ^^2011.09.18. 00:03, LordDracul
Ma kedvem támadt kicsit könyvajánlani. Főleg, hogy sokszor ér a vád, hogy ennyi idősen nem ártana komolyabb, érettebb dolgokat olvasni, mint tiniregények. De egyszerűen nem tudom megunni őket! Valahogy, a maguk néha fura, néha bugyuta, kis fluffos valójukben egészen elbájolóak tudnak lenni!
Mert elegem van a mindennapok szürkeségéből, a gondokból, az agyalásból. Egyszerűen csak élvezni akarom, hogy olvasok, mosolyogni, és ennyi! Se több, se kevesebb!
Ezért hoztam el nektek most ezt a könyvet mutatóba, amit már ezer éve olvastam ugyan, de a napokban megint a kezembe került.
Történetünk helyszíne New York leghíresebb bulvárlapja, a New York Journal szerkesztősége. Meg Cabot a A fiú a házból sikerén felbuzdulva az azonos helyszín és a részben azonos szereplők mellett formailag is az előző könyvhöz hasonlóan építi fel regényét: e-mailekből, naplójegyzetekből, üzenetrögzítőre mondott szövegekből tárul elénk a mai amerikai társadalom egy szelete: a fiatal értelmiségiek nyüzsgő, szenvedélyekkel, barátságokkal, szerelmekkel, csalódásokkal tarkított élete. Az írónő ellenállhatatlan humorral és bájjal rajzolja meg a két főszereplő, Kate és Mitchell kibontakozó kapcsolatát, és a történet végére az olvasó nemcsak őket zárja a szívébe, hanem a környezetükben fölbukkanó színes figurák sokaságát is. A neveletlen hercegnő naplója immár világhírű szerzőjének új regénye minden korosztály számára élvezetes, szórakoztató, habkönnyű olvasmány.
xXx
Mindig is nagy hódolója voltam a naplóregényeknek! Imádom őket és ezért ezt már akkor a szívembe zártam, amikor még egyetlen szót sem olvastam belőle, csak kinyitva végigpörgettem és megláttam a sok-sok e-mailt, telefon üzenetet, a szórólapokra írt levelezéseket... *csorog a nyála*
Maga a történet is aranyos, igazán vicces, ahogyan a már említett e-mailokból és msn-szerű beszélgetésekből bontakozik ki a történet. Tetszik, hogy ugyanarról az eseményről így többféle szemszöget is kapunk és nagyon humoros, ahogyna körbelelvelezik egymást.
A szerelemi szál is édes, de nagyon lightosan van megoldva, szóval a korhatár gyakorlatilag nulla. Kicsit szomorú vagyok amiatt, hogy a könyv túl rövid ahhoz, hogy igazán boncolgatós érzelmeket lehessen vele közölni, dehát én akartam valami igazán egyszerűt, nem? XD
Nem akarom nagyon túlragozni a dolgot, tényleg mindenkinek ajánlom :) De beszéljen helyettem a szerző, hoztam nektek néhány idézetet úgy, hogy találomra felütöm a könyvet ^^:
"Remélem, most elégedett vagy. A menyasszonyod - feltehetpleg a te utasításodra - éppen megásta a saját sírját. ez így igaz, Stu. Mert én kinyírom őt ezért, amit tett. Bízom benne, hogy ez nem hiúsítja meg az esküvői terveiteket."
"feleségül venni? Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy öt percet sem tudunk eltölteni kettesben anélkül, hogy az expasija vagy valamelyik családtagom hirtelen meg ne jelenne a helyszínen."
"Nem tudom, érdekel-e, de John ma kimondta az első teljes mondatot, amely így hangzott: Bekaphatod, öregfiú!"
xXx
Összegezve, nem ez ugyan az írónő legjobb könyve, de a jó kategóriában még simán benne van és tényleg mindenkinek ajánlott, aki valami könnnyűre vágyik. Mert van itt a jóképű pasitól kezdve, a zenekaros, szerenád-éneklő csávón át, a babaprojekten dolgozó barátnőig és a családi viszályokig minden ^^ hogy a leszbikus kistesót ne is említsem XD
Jó szórakozást!
|