Leszoktam arról, hogy igazán hosszú távra tervezzek, nem tudom ki hogy van vele (talán neked sikerül, szóval nem köll a kolomp után menni :P), de nekem sosem jött be.

Ha egy helyzetre volt ötféle variációm, fix, hogy a nyolcadik történt.

Hiszek abban, hogy jól van minden úgy, ahogy van, de nem a szörnyű, Candide-féle módon, mert az baromság. Én sosem vágnám le a fél seggem -.-" Hanem inkább úgy, hogy minden helyzet magáva hoz valamit. Lehetőségeket, embereket, döntéseket... a Jóisten meg azért van, hogy megsegítsen, ha én már minden tőlem telhetőt megtettem.

xXx

Ma voltunk kinn kölökkkel a játszótéren is és elnyaltunk egy fagyit.

A kávém most keserű, nyílván, mert a fagyi édesebb volt. De tudom, hogy alapjáraton nem annyira az ^^

Egyébként meg gyakorlást írt elő a bétám, hogy még jobban, az olvasók számára is érthetően, tudjam kifejezni magam. A lényege annyi volt, hogy kiemntem a játszótérre, és írtam, ami eszembe jutott.

Utálok kéziratot begépelni (mindig megváltoztatom közben :P), szóval nem hiszem, hogy megmutatom, de ha egyszer nagy leszek és már menő iAkármivel nyomulok, akkor majd élből olyasmire pötyögöm, ahonnan átmenthetem néhány kattintással. Jam, lusta dög vagyok ^^

És Nektek? Miylen napotok volt?