Frissítés

2013.03.01. 15:43 a Lord

itt tartózkodók: Bonc és Aurelia

2012.11.28. 17:08 Aurelia

- Meg is sértődhetnék – vigyorog, én meg fülig pirulva sütöm le a tekintetemet. Már megint előbb járt a szám, mint az eszem… Hányadik lény ebben a várban, akit megsértek? Ami azt illeti, Flexszel sem indult túl jól az ismerkedés, Amorinról nem is beszélve. Csupán röpke negyedóra alatt sikerült háromszor-négyszer a lelkébe gázolnom. Volt férjem pedig listát írhatna… No, de Bonc az első, aki tréfával üti el a dolgot. - No, igen – próbálom menteni a helyzetet, miközben elfogadom a felém nyújtott, meleg tenyeret, s immár emelt fővel folytatom. – Az ilyen finom illatok – szippantok a rotyogó főzetek irányába – arról árulkodnak, hogy nincs párja konyhádnak - vetek rá elismerő pillantást. - Azért, ha gondolod, próbáld ki ezeket – teszek ki tarisznyámból három dobozkát az asztalra, mialatt ő tovább dolgozik. – Ez itt például – veszem le a tetejét az egyiknek – finom ánizsillatú, kiváló sültekhez és mártásokhoz – emelem fel, hátha megillatozza. – Kertünkből való – idéződik fel erdőnk képe és édesanyám arca egy nehéz sóhajjal – s bár friss, zöld leveleit szoktuk használni, szárítottan is kiváló. Próbáld ki, szívesen adom. A vacsorameghívást pedig köszönöm, ha visszatérek a kastélyba, el is fogadom – igazítom meg tarisznyámat a vállamon közömbös arccal. – Hosszú út elé nézek, elkél az elemózsia – harapom be ajkamat, miközben azon tanakodom, mit is kérjek a szarvasból.

2012.11.28. 13:52 Bonc

Amint Evariszt elhagyta a konyhát, vissza is sétáltam a szarvaskámhoz, hogy előkészítsem az mai ebédet, ami, konkrét parancs híján, amit úgy veszek hogy szabadkezet kaptam, hirtelen megindulásból csak olyan 5-6 fogás lesz. Olyan volt, mintha vendég érkezett volna, szóval gondoltam jó lenne kitenni magamért, ami kicsit kérdéses volt, hiszen pácolni, érlelni egyáltalán nem volt időm, de megoldottam végül, egy kis anyai hozzájárulással... Habár nem voltam biztos benne, hogy a kastély lakói szeretik-e egyáltalán a vadhúst, annyi baj legyen, ha más nem, találnak vajat a hűtőben meg kenyeret a szekrényben. Megjegyzem, a szarvasragumat még nem volt aki ott hagyta volna a tányéron, szóval épp itt az ideje. Óvatosan megkóstoltam a tűzhelyen fortyogó levet, aztán kavartam egyet a másik edényben a félkész ragun, míg a levesbe belehajítottam egy marék zöldfűszert, résnyire nyitottam a sütőt, hogy megnézzem túlsűlt-e már a krumpli, de azzal minden rendben volt. A raguból még hiányzott viszont egy kis vörösbor, amit rögvest pótoltam pár decivel, aztán én is meghúztam az üveget, ahogy jó szakácshoz illik, és egyből fel is tűrtem újra az ingem ujját, amit időközben lecseréltem, hogy ami a jószágból maradt, megfelelő helyre kerüljön. Épp apró darabokra vagdostam mindent, ami kimaradt, éppen a máj egy részét, amikor valaki belép a helyiségbe. Felkapom a fejem, de nem ismerem az érkezőt. Figyelem, ahogy megérinti a szarvas fejét. Nem is tudom mit gondoljak, hirtelen mintha bűntudat suhanna át rajtam, de aztán el is múlik, amilyen hirtelen jött, és egy ruhában gyorsan megtörölve a kezem biccentek válaszként és felé nyújtom halványan mosolyogva. - Bonc, örülök - aztán mikor meghallom, hogy mit szeretne, halkan felnevetek. Nem is tudom, hogy az "ízletesebb", vagy a "varázsolhatnám" miatt. - Akár meg is sértődhetnék - vigyorodok el - de persze, vigyél csak ami jól esik, azokról a fűszerekről pedig szeretnék még majd többet hallani. Mondjuk, egy ebéd vagy vacsora alkalmával.. - időközben már vissza is térek a máj feldarabolásához, de azért még elengedek felé egy kedves félmosolyt.

2012.11.23. 03:54 Aurelia

Ami az elemózsiát illeti, a maradék pár száraz fűvel nem sokra megyünk majd kalandozásunk során, ha megéhezünk – állapítom meg tarisznyámban kutatva. S hogy időt nyerjünk, nem szerencsés mindjárt vadászattal kezdeni, jobb, ha nézek valamit a konyhán indulás előtt. Már a folyosón finom pörkölt illatot érzek, s összefut a nyál a számban. Vajon ki főz? Betérvén egy fiút látok, s elkerekedik a szemem, ahogy felettébb magas szakértelemmel foglalatoskodik egy tőrrel az asztalra kiterített szarvason. Odalépvén megérintem a tetem levágott fejét, s félig lehunyt szemmel imát rebegek az isteneknek szegény páráért. Ha valamit megtanultam gyermekkoromtól, az az, hogy becsüljem a növény- és állatvilágot, s ne pusztítsam hasztalanul. Ha pedig táplálkozás céljából ontom vérüket, illik tisztelettel bánni velük. - Üdv – fordulok aztán az ifjúhoz. – Aurelia vagyok – mutatkozom be. – Te lennél a vár szakácsa? Mit szólnál, ha adnék a konyhára pár értékes füvet és fűszert, amivel ízletesebbé varázsolhatod a főztödet, cserébe pedig nem kérek mást csupán egy kis sonkát - mosolygom rá.

2012.10.23. 18:32 Evariszt Clode

Hírtelen elvonul Lord Flexel, és mindenki utánuk megy. Még Siron is invitált hogy menjek vele. Bólintottam egy szó nélkül. Megvártam amíg a többiek kimasíroznak az ajtón, aztán tekintetem megakadt Boncon, aki kissé meghökkenve tekintett rám, egy hangos sóhaj után. -Gyere, azt hiszem jobb ha kapnak erősítést. -mondom mosolyogva, és kilépek a konyhaajtón. //Eva a többiek után megy//

2012.10.21. 00:05 Bonc

Mire feleszmélek, Flex már meg is jelent előttem, és az egyik távolabbi asztalra pakoljuk a szarvast. Ruhám szinte teljesen el van ázva, de voltam olyan figyelmes, hogy az egész kastélyon azért ne csurgassam végig az állat vérét. Még a végén összeszedne valami bacit a szegény házigazda, vagy Evariszt, azokról a mocskos kövekről.   - Úgy megfőzőm, hogy leesik az állad - jegyzem meg még Flexnek, biccentve az érkezőnek.   Nehéz meghatározni, hogy éppen mi történik a Lorddal, de inkább meg sem próbálom, hiszen nem az én dolgom... de az elég világos, hogy ki van készülve, a levegő szinte vibrál a szoba egyik felében, a másikban pedig Siront (ez a neve, ugye?), mint aki burokban közlekedik, látszólag nem igazán hatja meg. Hm. Lehet hogy pár pillanattal tovább bámulom mint kéne, de valami nagyon ismerős rajta. Hogy a hangja-e, a mozgása, vagy a közömbös tekintet, nem tudnám megmondani.   Éppen elkapom a vámpírnő apró gesztusát, amit nagy hirtelen nem is tudok mire vélni, de aztán a tetem felé fordulok, és betudom a puszta vér látványának. Félfüllel követem az eseményeket, míg lepakolok magamról, látszólag nem érdekelhet, de közben nagyon is figyelek. Nagyjából képben vagyok, amikor eltűnök a kamrában edények után kutatva, de mire visszaérek, káosz.    A Lord kiviharzik, Flex mint hűséges öleb a sarkában, és kis idő után Siron is elhagyja a konyhát, én pedig felsóhajtok. Mindjárt oxigéndúsabb a levegő. Evarisztra pillantok, mert valami nagy dolog készül, nem? Miért nem érdekli?

2012.10.20. 21:53 Siron Loch

- Nem az a gond - vörösödök el méginkább, ha ez egyáltalán még lehetséges. - Hanem az, hogy a levél nem mostani, de elkeveredett, és ezért csak most küldtem le neki az egyik toronyban lakó denevérrel. Remléme, nem tűnik fel neki, bár félek, hogy név szerint ismeri ezeket a jószágokat, csak talán a sokk miatt, nem jut eszébe. Ugye? - kérdezem idegesen suttogva. Flexnek már nem marad ideje válaszolni, mert a Lord magával parancsolja. Az érintését felszólításnak veszem, és engedve a kiváncsiságomnak, utánuk indulok, hátha tényleg szükség lesz még egy szorgos kézre, és később esetleg ez még a javamra is válhat, ha ne adj isten, számon kérnének rajtam valamit. - Te nem jösz? - kérdezem Evarisztot, aki ott állt eddig mellettünk. Nem akarom, hogy úgy tűnjön, egyetlen szó nélkül magára hagyjuk cska úgy, de gondolom őt is fúrhatja a kiváncsiság. Vagy a vámpíroknál nem szokás? //Lépcsőházba megy a többiek után//

2012.10.20. 21:44 Flex Mongrel (gondnok)

- Mi a pehe? - nyögöm de kénytelen vagyok követni. Azért még hívogatn megszorítom Siron karját. Jó lenne ha jönne. Ki tudja, kinek lesz épp szüksége egy vasalt ingre. //Lord után//

2012.10.20. 21:27 a Lord

Egy vámpír el tud fehéredni? Fogalmam sincsen, mégis ahhoz hasonlatos az érzés, ahogyan a hideg veriték végigcsorog a gerincem mentén. Arleyn hagja mintha víz alól érkezne. - Igen - krákogom neki, a torkom teljesen kiszáradt. Oké, nem rettegek tőle ennyire, de nagyon nem jó ötlet, hogy meglátogasson most. Arleyn kever nekem egy vér-koktélt, soha jobbkor. Újra mozgásra bírja a fogaskerekeket. - Valamit ki kell találnunk, minél gyorsabban! A kastély tele van mindenféle formával, nem jöhet most id... A füleimet ütemes kopogás üti meg. Elkéstünk. Újabb rémültere sem nagyon marad időm, csak kétségbeesetten ránézek Arleynre, majd Flex felé fordulok. - Flex, gyere velem, az előcsarnokba megyünk - igazi vámpírhangom van, halálravált. //a lépcsőházba mennek, Ari fogadására//

2012.10.20. 20:30 Flex Mongrel (gondnok)

- Valaki jön. Talán egy volt nője és most leszakítja a zacsiját. Vigyorogva Evára kacsintok. Ő aztán tudja milyen lehet egy morcos régi szerető, elvégre a viselkedése alapján neki is olt elég. - Mondjuk valami Ari. Annyira rossz ilyen névvel csak nem lehet. Talán valami szóke luvnya, vagy egy nagyoncuncimunci kis barna szemüvegben és térdharisnyában.

2012.10.20. 16:14 Siron Loch

Csöndesen fuldokoltam tovább, a záporozó kérdései nem sokat segítettek. Amikor már tényleg azt hittem, soha többé nem fogok levegőt kapni, végre sikerült lenyelnem az utolsó falatot is. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem ezzel a módszerrel kéne befogni a számat, ha életben kívánok még maradni egy darabig. A füleim hegyéig elvörösödtem, még szerencse, hogy nem vagyok tűzdémon, mert most biztosan lángra is kapnának. - Én - Mégis mit mondjak, miért is lakom a Lord tornyában? - Hát rendben tartom a ruhatárát, a tornyot takarítom, a számlákkal vacakolok, behozom és rendezem a postáját, úgyhogy a levél rosz időzítése - intek a házigazda felé, hátha ezzel rá terelem a figyelmet, mert köben már Evariszt is ide csatlakozott - az én saram! De nem gondoltam volna, hogy ennyire kiakad, nem bontottam fel, ugye.

2012.10.19. 20:44 Evariszt Clode

Siron kedvesen lezárja a témát azzal, hogy csinos  vagyok, amit egy kedves mosollyal nyugtázok, de azért még rajta tartottam a szemem a molyemberen, sosem lehet tudni. Arleyn láthatólag tudta kiről van szó, mert eléggé beparázott, azonnal nyugtatgani kezdte a Lordot, aki jelen pillanatban hatalmas hatásszünetet tartott, és értetlenül bámulta a rossz hírt hozó levelet. Hideg (mi más) vérrel vártam hogy végre mondjon is valamit, csendben figyeltem a jelenlévőket, és olykor távolabb is hallgatóztam, de egyenlőre semmi érdekeset nem találtam. Nyugalommal töltött el, hogy a szobám végre üres lett ismét, így majd bírtokba vehetem, ha megyek pihenni. Csalódottan tettem a kiürült poharam a pultra, és csatlakoztam Flex és Siron társaságához, az asztalnál, de nem szóltam bele a beszélgetésükbe, csak figyeltem.

2012.10.18. 19:23 Arleyn

Az újabb vendég(ek) beléptijére végleg lemondok Flex mesteri császármorzsájának teljes kiélvezéséről. Azt hiszem, emberünk nem a helyi konzervációs csoport tagja, és nem is otthon ülős típus - legalábbis a behurcolt szarvastetem és a véres balták valahogy nem a diplomáciai képességeit magasztalják. Repes a lelkem - még egy átkozott vendég ebben a koszfészekben. Hiába beszéltem a Lordnak, mielőtt belekezdett ebbe a nagyszerű tervbe, hogy épeszű ember nem tér be egy négytornyú, századeleji kastélyba, hogy 'megszálljon'. Ez a hely már meg van szállva..   Nem is beszélve arról, hogy szupermarket sincs nagyon a közelben. Nem értem, az emberek tényleg ennyire fájdalmasan ostobák? Vajon miért nem vásárolta fel a környező területet, lakta be a kastélyt, vadászott erre egy élő lélek sem? Biztosan csak a véletlen. Bizonyos helyekről azért felejtkeznek meg, mert valaki úgy akarja. Nem túl szupermarket-barát a vámpíragyar.   Egy pillantásra méltatom az újabb lakót, hogy aztán újra a Lord felé forduljak, hátha kileheli végre a levél tartalmát. Szinte vibrál a levegőben az energiája, amitől nekem is égnek állnak az idegszálaim.   - Ari írt - nyögi alig hallhatóan. - Azt írta, meglátogat.   A jeges veríték leszánkázik a gerincem árokvonalán. Most, már tényleg lélegezhetetlen a levegő, még Flex nemtörődöm fecsegése, Eva leplezetlen és fel-feltörő szexmániája - amit a nekromanta energiákra fog, és mellesleg minden varázslény észleli -, és a békésen tejet kutató, eltűnt lakáj belépője sem tud feloldani. Lélegezz, Arleyn.   - AZ az Ari? Arrogance? - nagyot nyelek, és a hangom elég vékony. Ha igen, hát vége a kastélybulinak. Sanszos, hogy szinte semmit sem tudok a nőről a teljes sztorihoz mérten, és sosem találkoztunk, de asszem befellegzett.   Újabb kérdés nélkül leemelem a Lord antik szeszgyűjteményéből az egyik borostyán-csillogó üveget, majd kicsit hezitálva, egy üveg művért is. Fele-fele arányban keverem, egy kicsi a ruhámra is ömlik, és felé nyújtom. Mennyit segíthetek jelen esetben? Nagyjából semmit.

2012.10.17. 13:09 Flex Mongrel (gondnok)

- Bagoly mondja verébnek hogy tollas - horkantok vidáman. - Ugyanabban a cipőben járunk. Bár... - végignézek rajta, a finom vonásain az elegáns kis csuklómozdulatán ahogy a szájába lapátolja a kaját. - Bár talán mégsem ugyan abban... Mond téged fujtogatott már a tulaj, vagy az különleges eljárás csak a gondnokoknak jár? Ti alapjáraton jól kijöttök ugye? Mármint a lakosztályában laksz... és... hm... Miért is laksz te ott? Vasalod az ingeit? Gőzöm sincs mi egy lakáj feladata. Totál homály a dolog. Igazáb nem tudnám megmondani hogy mi a fene bujtogat most éppen. De képtelen vagyok befogni a szám. Miért is lakik ő ott? És mit csinál? Mi a fenét csinál egy lakáj?

2012.10.17. 11:28 Siron Loch

Nem tolom közelebb a dobozt, azzal elvesztené a varázsát a dolog. Ha nem lehet "lopni", mi értelme? - Nem hiszem, hogy kinyírna - válaszolom két újabb falatt között, rárősen reggelizve. - El tudod képzelni, hogy odamegy ő maga, és elvégzi a munkát? Márpedig hol kap még egy olyan balekot, mint te. Ohh, bocs, nem úgy értettem! - Elvörösödöm. - Úgy gondoltam, nem sok épeszű ember dolgozik önként egy vámpírnak! - Így sem jobb. Inkább betömöm a szám egy újabb kanállal, mielőtt lenyomja a torkomon.

2012.10.16. 18:50 Flex Mongrel (gondnok)

- Kidöntöttem egy egész tiffany ablakot és erős a gyanúm hogy nemsokára követem én is. Bár a ripityára törés az én esetemben fele olyan színpompás látvány sem lesz mint a festett ólomüvegek halála. - elgondolkodom kissé és alaposan szemügyre veszünk házigazdánkat, közben hanyagul Siron mellé telepszem és kiktrok egy marék pehelybigyót a dobozból, hogy bámulás közben ropogtathassam - Tudod amilyen zabosnak tűnik most a Lord... lehet hogy mégis megérem hogy alaki rámvarázsolja a szovárvány színeit. Felváltva vigyorgok és rágcsálok, mintha nem is az peregne le épp a szemem előtt ahogy a törött üvegdarabokkal filéz ki.

2012.10.16. 14:46 Siron Loch

Flex gyors összefoglalót tart, a végére beszúrva, hogy hol találom a tejet. - Kér valaki műzlit? - kérdezem, körülintve az üveggel, aztán vállatvonva megtöltöm a sajátomnak kinevezett tálat. A kanalammal kicsit beletunkolom a szemet, hogy mindet egyformán érjen a tej, és közben azon gondolkodom, hogy mennyire hülye vagyok. Nem tudom, mégis miből hittem, hogy egy csapatnyi vámpír pont tejet akar majd inni. Habár már az is érdekes kérdés, hogy egy vámpír kastélyában miért is van tej? - Maga nagyon csinos, Evariszt - próbálom lenyugtatni a kedélyeket. - És Lufu, összeválogattam néhány kiszelektált ruhát a számodra! Már a lakosztályodba vannak készítve, de gondoltam, hozok neked ízelítőt - azzal előhúzok néhány darab, különféle színű tangát a zsebemből. Még jó, hogy férfinek néznek, így nem kell magyarázkodni. Van köztük mindenféle színű, csipkés, csipkétlen, ami egy moly szemének, szájának ingere lehet. Nem akarom tudni, mit keres ilyen holmi egy ódon kastélyban... - Flex, neked, hogy megy itt a meló? - fordultam teli szájjal sorstársam felé, aztán észbe kaptam, és gyorsan lenyeltem a falatot. - Bocs.

2012.10.14. 15:42 Evariszt Clode

- Természetesen a magam kedvéért öltözködöm így. - mondtam lényegre törően Arleyn érdes kérdésére, hogy ugyan kinek öltözködöm így. Számomra ez evidens válasz volt, de úgy látszik, ő még mindig a riválist keresi bennem. Nem mondom, hogy nincs oka rá, hisz nem ismeri a céljaimat. Már rég túl vagyok a molyember megregulázásán, és iszogatom a vért a poharamból, mikor megjelenik a szakács is, Bonc, akivel már volt szerencsém néhány szót váltani. Közben Lord is közli a tényt, miszerint valaki meglátogatja, akitől fél. Ez egyértelmű volt. Magamban elkönyveltem, a két verziót, ami lehetséges. Vagy a teremtője az, vagy egy ősi ellensége. Ez nemsokára kiderül majd. Nem faggatom, elegen duruzsolnak így is. Belép az ajtón Siron is, akivel egyenlőre csak köszönő viszonyban vagyok, így biccentek egyet felé is, úgy mint korábban Boncnak is. Flex rögtön aktivizálja magát, amitől kissé mocorog bennem a harag, de ezzel most inkább nem foglalkozom. Várom, mi sül ki a gyülekezőből. Egyre többen vagyunk itt. Mellesleg kellemes látvány ennyi vér Bonc ruházatán, még ha nem is szeretem az állati vért, most is azt iszom, akaratlanúl is végigmérem a férfitestet, amit vér borít. Hm... Megnyalom a szám szélét, de visszaveszek a fantáziámból, és tekintetemet a poharam tartalmára irányítom.

2012.10.13. 10:37 Flex Mongrel (gondnok)

- Siron! - vidul fel az arcom amint meglátom a lakájt. Amint Bonc dögje biztonságban az asztalon, vigyorogva fordulok felé. - Lordunk épp halódik valami Ari miatt, Lufu reggelizik, Husi épp hogy nem, ki tudja miért nem honorálja a főztöm, talán majd Boncé inkább ínyére lesz... Evariszt borospohárból nyakalja a vért, és igen bemutatom halott szarvas barátunkat is akit épp most hozott a főszakács. A tej a hűtőben, ajtó, alsó polc, egészen hátul.

2012.10.10. 13:49 Siron Loch

//D toronyból// Hosszú ideje nem merészkedtem ki a szobám falain túlra. Megnyugtatott a hatalmas akvárium közelsége és nem vágytam más társaságra. A mai nap azonban más volt. Úgy keltem fel reggel, hogy úgy éreztem, menten meghalok, ha nem juthatok hozá egy forrócsokihoz! Muszáj volt szereznem valahonnan, de a Lordot már ezer éve nem láttam, így kénytelen voltam összeszedni magamat végül, és megkeresni a konyhát, hogy végre kielégüljek. Idelenn szinte tömeg fogadott. A Lord, kezében egy levéllel töményért kiállt, de lehet hogy ne is a levél az oka, hanem a jelenet, ahogyan a vámpírnő éppen a molyt fojtogatja. Ahogy látom, egy másik férfinek és a gondnoknak már sikerült is megölnie valakit... mindenezek tetején a fáraónő békésen, bár kicsit ingerülten csipegeti a reggelijét? Körülnzek, de nem találok órát. - Jó napot mindenkinek - köszönök a legsemlegesebben. - Ne zavartasátok magatokat, csak mondjátok meg, merre van a tej?

[140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]