Úgy kezdődött, hogy vettem egy tévét. A tervek szerint részletre, mivel vagy ötbillió éve vagyok hűséges a céghez, így nem volt kérdés, hogy szépen odaadják még az olyan kis nyomi, állandó melóval nem rendelkezőnek is, mint én ^^ A többi cuccom is így vettem, eddig beválós volt a dolog, mert a két év alatt, aprócska részletekben ki tudom fizetgetni, és így azért én is hozzájuthatok jobb cuccokhoz (igen, bazz, kocka vagyok, ez van, más cipőket, meg isten tudja mit vesz, én kütyüket :P).

MEgrendeltem, ki is hozták, be is kötötték, mindezt még októberben (a'la szülinap). Onnantól fogva viszont vártam, hogy kapjak egy számlát... aztán minden egyes hónapban besétáltam, hogy hol a számlám? A vicc az egészben az volt, hogy a nevemhez a rendszerben abszolút nem kapcsolódott semmiféle rendelés, mintha soha nem is tettem volna ilyet xD Nah, de okos denevér nem hisz a tüncimesékben, tudja jól, hogy nincs ingyé tévé, így szorgalmatosan járt panaszkodni, mivel esze ágában nem volt másfél év múlva megszívni, amikor is maguktól rájönnek, hol a bibi, én meg fizethetek, egybe :P

Tehát decemberben (ez volt a negyedik alkalom), az aktuális ügyintézővel, aki szintén konstatálta, hogy ez a rendelés bizony nem létezik, írtunk egy kérvényt, egyenesen fel a központba. Most, január 20.-a után még választ is kaptam rá, amiben sűrűn elnézést kértek, és biztosítottak róla, hogy innentől lesz számlám, részletre, természetesen semmiféle visszamenőleg és késedelmi kamat...

Aztán megnéztem a számlám, és jééééé! tényleg csatolták! ¤.¤ az teljes összeget, egyben x'D
Most komolyan ¤sírvaröhög¤

Tehát tegnap, suli előtt megint becaplattam (ötödjére), ahol aztán utána néztek a dolognak, és azt mondták, hogy elvileg a következő havihoz már jól lesz csatolva.... xDxDxD

Így viszont rendesen késtem a suliból, hét percem maradt arra a feladatra, amit a többiek háromnegyed óra alatt csináltak meg, és nos, elkészültem :o
A dolog tanúlsága így az lett számomra, hogy hagyjam a fenébe a parát, hogy mi lesz ha elvégzem a sulit, kapok egy papírt, amit lobogtathatok, aztán úgyse lesz belőle állás, mert egyszerűen rohadt jó vagyok abban, amit csinálok. Ennyi. A holnapé meg legyen a holnap gondja ^^