Minden embernek legalább két(!) oldala van. Ez e két oldal pedig nem feltétlenül a jó és a rossz, hiszen a világ nem fekete és fehér. Itt inkább arról van szó, hogy más környezetben, helyzetben máshogyan reagálsz. Például máshogyan válaszolsz, ha a szüleid kérnek valamit, máshogyan, ha a főnököd, és megint máshogy, ha a barátokkal lógsz.

Jó dolog ezekkel az ellenmondásokkal játszani, de vigyázni kell a kontraszttal, nem mindig szerencsés, ha a két (vagy több) reakció annyira elüt egymástól. Jobb, ha mint sok más esetben, ezt is árnyaljuk, csak finoman adagoljuk és amit én még mindig a legfontosabbnak tartok, megmagyarázzuk! ez a következetesség miatt is fontos, mert nem hiteles egy gyáva karakter, aki egyszer csak a semmiből kiáll a barátja mellett. Kell, hogy oka legyen az ilyen fontos, az alapszemélyiségtől eltérő változásoknak!

A könyv, szerintem remek ötlet, a kamaszkort hozza példának, hiszen tulajdonképpen ebben a korszakban építjük fel a saját személyiségünket. Persze vannak korábban, később is változások, de ekkor a legszembetűnőbb a lomtalanítás. Ami bejön, megtartós, ami nem, kuka. Már nem gyerek, még nem felnőtt... ismerős a mondás, ugye?

Nos, vágjunk hát bele a feladatba ^^

hangulat: